Gödöllői Premontrei Apátság
A korábbi Gödöllői Premontrei Perjelség a 12. század végén alapított Jászóvári Prépostságnak nemcsak fíliája, hanem anyaországi jogutódja, és magáénak vallja Nagyvárad, Jászó és Lelesz szellemi örökségét. A gödöllői közösséget 1923-ban alapította Dr. Takács Menyhért jászóvári prépost azokkal a premontreiekkel, akik a kassai, rozsnyói és nagyváradi premontrei gimnáziumok megszüntetése után az utódállamokban nemkívánatos személyek lettek. A gödöllői konvent 1929-től kezdve saját noviciátussal és hittudományi főiskolával önállósult, 1937-ben pedig a Szentszék önálló perjelséggé (prioratus sui juris) emelte. 1938-tól 1945-ig a gödöllői kormányzó perjel ismét az egyesített Jászóvári Prépostság prelátusa lett. A trianoni határok 1945-ös visszaállításától 1950-ig Gödöllő újra önálló lett, rövid ideig saját plébániával.
Hatalmas alapterületű épületegyüttese a szerzetesrendek feloszlatásakor az Agrártudományi Egyetem birtokába került. A rendek szétszóratásakor 55 tagja volt a Gödöllői Perjelségnek, és 10-en voltak az akkor már ismét önálló prépostsággá lett Nagyváradon. A rendtársak a feloszlatás után különféle világi foglalkozást, fizikai vagy szellemi munkát vállaltak. Néhányan középiskolában tanítottak, vagy tudományos munkát végeztek, mások külföldi apátságokhoz csatlakoztak (pl. USA). A konvent a szétszóratás alatt jogilag a Váradhegyfoki Prépostsághoz (Nagyvárad) tartozott. Utolsó prépostjuk, Dr. Gerinczy Pál 1965-ben hunyt el a Szilágy-megyei Krasznán. A hatvanas évek elején az ősi Zsámbéki Prépostság titulusára tett fogadalommal titokban új tagokkal gyarapodott a közösség.
1989-ben a Premontrei Rend generális apátjának kezdeményezésére ismét visszaállt az önálló Gödöllői Premontrei Perjelség. A szétszóratás idején élő 55 testvérből ekkor már csak 12-en éltek, és a titokban fogadalmat tett és felszentelt testvérekkel együtt összesen 15 tagú konventnek Fényi Ottó atya lett a kormányzó perjele. A nehéz évtizedekben is ő tartotta össze a rendet, gondoskodott az idős, beteg rendtársakról, irányította a körülményekhez képest hitelesnek mondható közösségi életet.
Újrainduló közösségünk kis rendházat és kápolnát épített a régi területével határos utcában (Fácán-sor). Elvesztett kolostorépületünk helyett két kisebb épületet kaptunk, melyekben 1992-ben megnyitottuk a nyolcosztályos Premontrei Gimnáziumot világi tanerőkkel. Az 1993-ban megáldott Fácán sori új kápolna a váci megyéspüspök rendeletére 1998-ban premontrei plébánia lett. Ez lehetőséget adott arra, hogy gödöllői iskolai, nevelői munkánk mellett plébániai pasztorációt is folytathassunk. Az évek során a gimnázium is több épülettel gyarapodott, és 2000-ben útjára bocsátotta első érettségizett növendékeit.
Zsámbékon, az ősi monostor-templom tövében rendünk átvette a plébániát (1990), és ez egyben a közösség domus dependense (függő-háza) lett. Itt is elindult a szerény konventélet az ünnepélyes liturgiával és a környéken végzett lelkipásztori tevékenységgel az itt letelepedett premontrei nővérekkel együttműködve. Az újrakezdés óta sok idős rendtársunk elhunyt, de – Istennek hála – fiatal tagokkal is gyarapodott rendi közösségünk.
A jövőben is sajátos rendi feladatunknak tartjuk az apostoli tevékenységet, az iskoláinkban és plébániáinkon folytatott lelkipásztori munkát – az élő szerzetesi közösség hátterével – környékünk hívő népe és a ránk bízott tanulóifjúság javára. Rendi feladatunknak tekintjük a hívekkel együtt ünnepelt liturgiát, a naponta énekelt premontrei zsolozsmát.
A közösség hivatása: lelkipásztorkodás és iskolai oktatás, nevelés.
Egyházjogi státusz: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (papi).
A közösség jogi személy.