Gödöllői Premontrei Apátság

2018 augusztusában a gödöllői premontrei szerzetesközösség apátsági rangra emelkedett. 2021-ben megvalósulni látszik az, ami 90 éve közismert történelmi okokból kifolyólag álom maradt csupán. 1924 és 1940 között megépült sok nagyszerű létesítmény: az iskola, a konviktus, a rendház (a MATE főépülete), gyönyörű parkok, különböző gazdasági épületek, azonban – noha a rendtagok leghőbb vágya ez lett volna – a templom építése soha nem kezdődött el.

A rendszerváltás után a családi házas környezethez igazított kápolnánkat a Fácán soron, 1991-ben kezdtük el építeni, és használjuk a mai napig. Az 1950-1990 között megszűnésre kárhoztatott kicsiny közösség nagy vállalkozása volt ez akkor, remélve, hogy egyszer majd mód nyílik a premontrei hagyományok alapján álló templom építésére is. A Fácán sori épület már néhány év elteltével szűkösnek bizonyult mind a plébánia, mind a gimnázium létszáma tekintetében.

A 900 éves rendalapítási évforduló (a rendet Szent Norbert 1121-ben alapította a franciaországi Laon melletti Prémontrében) jó alkalmat adott arra, hogy a magyar premontreiek (Gödöllő, Zsámbék, Csorna, Szombathely, Keszthely, Türje, Nagyvárad) egyházi és oktatási épületeik, valamint közterületeik fejlesztésére támogatást kérjenek. Megértve problémánkat és tevékenységünket, az állam segítséget nyújtott. Mindezen beruházások több ezer ember környezetének fejlődését érintik az országban. Azt látjuk, hogy a támogatással olyan kapuk nyíltak meg rendünk előtt, olyan lehetőségek, melyek jó, ha százévente adódnak. E gondolatok jegyében mertünk nagyot álmodni, és belevágni az építkezésbe.

A 2011-es népszámlálás szerint 11.733 katolikus ember él Gödöllőn, a fácánosi-fenyvesi területen körülbelül 2.000 fő. Az úszásra városi uszoda, a színházi előadásokra művelődési ház áll rendelkezésre, a vallási tevékenységek ünnepélyes végzéséhez is méltó környezet, épület társul. Az ember rendezett környezete hatással van életének minden szegletére, lelki egészségére, kiegyensúlyozottságára.

A születendő templomban megjelenő művészet a kor lenyomata, maga a templom pedig a minden állampolgárt megillető szabad vallásgyakorlás kifejeződése. És mert egyszerre van a városban, lakóövezet mellett, erdőben és iskola mellett: a templom egy rendezett, ligetes térség békés központjává válik.

A tervezett épületegyüttest úgy helyeztük el, hogy azokat a fákat, melyek nemesek, egészségesek, nincsen rajtuk fagyöngy és egyéb rontás, megtartsuk. A premontrei temető körüli, majdnem négyhektáros erdőterületet ún. erdőigénybevételi – egy majdnem kétéves, nagyon sok mindenre kiterjedő – eljárás keretében teljes egészében kiváltottuk és Gödöllő egy másik területén ültettünk erdőt. Az építkezés miatt az itteni területből mintegy egy hektárnyit kell szabaddá tennünk, tehát összességében hét hektár gondozott zöldfelület és park alakul ki az eddigi négy helyett. A kivágott fák, melyeknek egy részét még premontrei elődeink ültettek a területen (levéltári dokumentumokkal bizonyíthatóan külön turnusokban több, mint 12.000 fácskát ültettünk az 1920-as években), osztályozás és száradás után tovább élhetnek velünk, csak más formában: ha átmérőjük elegendő és anyaguk minőségi, szándékunk szerint fel fogjuk használni: gerendázat, padok, asztalok, köztéri bútorok, szobrok formájában. Fontos, hogy az építkezés befejeztével, a munkagépek levonulása után az általuk addig használt és foglalt helyeket újabb növényzet ültetésével tesszük majd zöldebbé, árnyasabbá.

A templom mellett a hatályos helyi építési szabályozásnak megfelelő mennyiségű parkoló is kialakításra kerül, illetve a premontrei temető területe is kétharmadával bővül.

A terület jelenlegi beépítettsége 8,77%, az építkezés befejezése után 14,40% lesz. Ez azt jelenti, hogy az Apátság saját belső területein 45.083 négyzetméter megmarad zöldfelületként.