Pest megye északkeleti részei, erdői és parkjai fagyönggyel nagyon fertőzöttek. Noha a probléma nem kifejezetten lokális eredetű, Gödöllő – és ezen belül az Apátság területe is – jelentősen terhelt.
A fagyöngy obligát félparazita növény, gazdatest nélkül nem él meg. Nagyságával egyenesen arányos a gyökérzetmérete is, mely mélyen beleépül az ágakba, törzsbe. Fajsúlya nagyobb, mint a gazdafaágé; folyamatosan szívja el a tápanyagot, szárítja a gazdatestet.
A fagyöngy ragadós burokban lévő magvait a madarak megeszik, de nem tudják megemészteni azt, ürülékükkel és csőrükkel a jövendőbeli vendégfa kérgére tapasztják. Így elmondható, hogy minél több fagyöngy van egy fán, annál több fagyöngy lesz a fán. Ez a folyamat idővel a fa teljes kiszáradásához, pusztulásához, fatöréshez vezet; aktív immunrendszer híján gomba jelenik meg a fertőzött fában, fakorhasztó baktériumok, korhadékevő rovarok jelentkeznek. A folyamat idővel megállíthatatlanná válik.
Az elszáradó fák még így is jelentékeny súlyt képviselnek, a gyakori viharok, széllökések könnyen letörik ágaikat. Mivel a fagyöngy sűrűn nő, minden évszakban növeli a fa vitorla-hatását, de a száradás és a plusz súly miatt szélcsendben is törhetnek ágak, nem kell hozzá különösebb légmozgás.
A keletkező kár jobb esetben anyagi.
Projektünk részeként szeretnének mindennek elébe menni, reményünk szerint a faállomány megóvása tágabb környezetünk szívügye is lesz, hiszen a fa óriási érték. A metszéseknek és ifjításoknak köszönhetően az Apátsági területen az elmúlt években jelentősen nőtt, és a mostani akciónak köszönhetően tovább nő az egészséges lombkoronaérték. Ezért is ültettünk el 2017 óta 19.000 facsemetét Gödöllő bel- és külterületein, létesítettünk gyümölcsöst Nagykökényesen (szintén apátsági gondozásban lévő terület), és az invazív növényekkel szennyezett faállományt őshonos, parkba illeszthető nemesfákkal frissítjük évről-évre.
