Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a 9:30-kor kezdődő ünnepi szentmise keretében megszentelték a Premontrei Prépostsági Templom új orgonáját.
A szentmise után rövid orgonakoncert következett, illetve lehetőség nyílt az orgona kipróbálására is.
A gödöllői premontrei templom új karorgonáját a helyi liturgikus igények, a templom dimenzióiból fakadó, akusztikai lehetőségek és a premontrei rend francia gyökerei határozták meg. Az Apátság liturgikus éneklési hagyománya megköveteli, hogy a hangszer a térben ne váljon el az ünnepi szertartások történéseinek és az ott éneklő szkóla egységétől. Ebben a funkcióban leginkább az orgona színes és lágy alapregiszterei bontakoztathatóak ki. Mivel a nép énekének kíséretét is ugyanez a hangszer látja el, így ez a feladat már megköveteli, hogy az orgonahang betöltse az egész templomot, és a tőle legtávolabb állók énekének is támaszt nyújtson. Ehhez telt, erőteljes hangzásra van szükség. A karorgona a nagyorgona megvalósulásáig a templom főhangszere, ezért az ünnepi liturgia koncertáló orgonazenéjét is biztosítania kell, így a egyszersmind meg kell közelítenie egy koncertorgona jellegzetességeit is. A sokrétű használati igényeknek leginkább egy modern szimfonikus hangszer felelt meg, melynek paramétereit az orgona elhelyezése és a rendelkezésre álló anyagi keret rajzolta ki. A hangszer lehetőségeinek minél szélesebb kiterjesztését, a klasszikus hárommanuálos méretet végiggondolt transzmissziós megoldások segítik. A hangkép és a hangzásvilág francia romantikus jelleget tükröz, melyet azonban németes elemek, valamint „neoclassique” regiszterek is tarkítanak a minél inkább univerzális felhasználhatóságot biztosítva. A sípmű számos újrafelhasznált, köztük a századforduló-századelő környékéröl származó történelmi sípsort is tartalmaz, ezek gondos válogatást követően, részint intonációs változtatásokkal kerültek az új orgonába. A hangszer erőssége a romantikus, különösen a francia romantikus orgonazene, valamint a 20–21. század-i szimfonikus ihletésű posztromantikus és modern irodalom, azonban igény szerint régi orgonaművek is meggyőzően megszólaltathatók rajta.
A 26 sípsorból álló, 36 kapcsolható változatot számláló, részben csúszkaládás, részben direktszelepes szélládájú, elektromos játék- és regisztertraktúrájú orgonát Homolya Dávid tervei alapján a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra (POM) építette 2023–2025 között.
Fotó: Bodnár Patrícia
