2024. május 23-án délután került sor a Premontrei Apátsági Templom épületének átadóünnepségére. Az építkezés 2021-ben kezdődött, a hét alapkő ünnepélyes elhelyezése 2022. január 22-én volt. A templom Zobay Nagy László tervei alapján, a Fejér B.Á.L. Zrt. kivitelezésében valósult meg, a műszaki ellenőrzést a Főber Zrt. végezte.
Amikor a jászóvári premontrei szerzetesek száz évvel ezelőtt Gödöllőn letelepedtek – mivel jászóvári, kassai, rozsnyói, leleszi, nagyváradi rendházuk és addig fenntartott iskoláik a Magyarországtól elcsatolt területeken feküdtek –, gimnáziumból, kollégiumból, rendházból és templomból álló épületkomplexumot terveztettek és építtettek az akkori kormányzat kérésére, de saját anyagi forrásokból. A premontrei szerzetesek szemléletére jellemző, hogy elsőként az iskolát építették meg alig egy év leforgása alatt (1923–24), majd a kollégiumot (1924–26), s csak ezután következett a rendház (1927–28). A tervezett templom végül pénzhiány miatt sosem épült meg, a szentmiséket a díszteremben tartották az iskola fennállásának 24 éve alatt.
A szóban forgó épületegyüttes a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem főépülete. A templom a déli szárnyban, a mai bolt felé eső nyugati sarokban épült volna meg. Az iskola államosítása (1948) és az akkori Agrártudományi Egyetem beköltöztetése (1950) után a foghíjat stílusazonosan beépítették. (Érdekesség, hogy az ablakrácsokra még a szerzeteseket letelepítő Takács Menyhért jászóvári apát monogramja is rákerült, a többi földszinti ablakrács mintájára.)
Az 1989–90-ben újraindult premontrei rend kápolnát épített a Fácán soron, s mai napig ez az épület a temploma a napi zsolozsmát végző és szentmisét bemutató szerzetesközösségnek, a 1997-ben plébániai rangot kapott premontrei egyházközségnek, de ide jár a Premontrei Iskolaközpont és a Premontrei Kikelet Óvoda közössége, itt gyűlnek össze évről évre a gödöllői premontrei öregdiákok is. Az elmúlt években folyamatosan megerősödő és bővülő szerzetesközösség, a népesedő egyházközség, a több mint 600 tagú iskolai közösség kinőtte ezt a teret. A 2021-ben 900 éves alapítását ünneplő premontrei rend gödöllői apátságának kormányzati támogatással most történelmi lehetősége nyílt arra, hogy megvalósítsa, ami 100 éve terv és álom maradt: apátsági templomot építeni a „premontrei nagycsalád” minden közössége, minden tagja számára, Isten nagyobb dicsőségére.
Az alapos előkészítési, tervezési fázisban megfogalmazásra kerültek mindazok az elvárások, amelyeket az apátság mint megrendelő az épülettel és annak berendezésével, díszítésével kapcsolatosan támasztott. A meghívásos tervpályázat győzteseként Zobay Nagy László építész tervei kaptak bizalmat, s ezek alapján, a Fejér B.Á.L. Zrt. kivitelezésében épült meg a templom.
A tervezés és az építés 3,9 Mrd Ft-ból valósult meg, berendezései (oltárok, padok, stallumok, orgona, szobor, díszítőfestés, ólomüvegablakok, hangosítás) pedig további 600 M Ft-ba kerültek. Az építkezést Magyarország Kormánya támogatta a premontrei rend alapításának 900 éves évfordulója alkalmából, a Gödöllői Premontrei Apátság hitéleti és oktatási feladatainak elősegítése érdekében. A harangok az egyházközség tagjainak, a gimnázium diákjainak és szüleiknek, öregdiákjainak, valamint a rendhez közel álló cégek és magánszemélyek adományaiból készültek el.
Az épület tömege és térszerkesztése a premontrei rend templomépítési hagyományait követi. A templom koncepcióját, műszaki paramétereit Zobay Nagy László építész foglalta össze:
„A templomhajó hossza 38,57 méter, szélessége 9,00 méter. A kereszthajó hossza 29,10 méter, szélessége 9,00 méter. Az emeltszentély az apszissal 17,46 méter hosszú. A szentélyapszis közepén áll a tabernákulum, mely mögött azzal szerves egységben jelenik meg a Szent Ágoston szívsebzését ábrázoló, összesen 5,3 méter magas szoboregyüttes. A templomtér teljes belső hosszúsága így 56,03 méter. Az oldalhajók hossza 26,10 méter, szélessége pedig 4,00 méter. A tér fölé magasodó vasbeton boltozatot tizenkét 90 x 75 cm-es vasbeton oszlop tartja. A templomtér szélessége így összesen 18,80 méter. A kereszthajó és a főhajó metszéspontjában, a négyezeti térben kapott helyet a népoltár. Ezen a ponton találkozik az Emberi az Istenivel, a Földi az Égivel. Ez, a huszártorony alatti hely a templom horizontális és vertikális középpontja, a kapcsolódás helye. A Szent Ágoston napjára keletelt templom emelt szentélye belül íves, kívül szögletes szentélyapszissal záródik. Az emeltszentély alatt a szentsírkápolnát magába fogadó altemplom létesül. A keresztség szentségének felvételét kísérő liturgia eseménysorának egy nyolcszög alaprajzú keresztelőkápolna biztosít helyet. A háromhajós keresztházas épülettömeg előtt nyugati toronypár magasodik. Magasságuk a kereszttel együtt 42,57 méter, amelyek 25 méteres szintjén majd 3-3 darab harang lakik.
A templom modern technológiák alkalmazásával, de hagyományos térszerkesztéssel épült. Külső vasbeton pillérvázas tartófalai 75 cm vastagságban kerámia falazóelemekből épültek. A templom egyszerű ácsolt tetőszerkezetét a pillérvázakból eredő egyedi íves monolit szerkezetű boltozati rendszer támasztja alá. A belső padlóburkolat jura időszaki mészkőburkolat. A falak egyszerű fehér falak, melyeket finom színvilágú sgrafittó és secco ábrázolások díszítenek. A templomtér bazilikális természetes megvilágítását biztosító ablakaiban, a szentélyablakoknál és az rózsaablakokban egyedi tervezésű hagyományos ólombetétes színesüveg ablakok készültek. A homlokzatot díszítő kőelemek Vácon kitermelt hárshegyi homokkőből készültek. […]
A templomberendezés tervezésekor az épületre jellemző nemességet és egyszerűséget követtem. Így a padok, a stallum anyaga tölgyfa, az oltárok, szenteltvíztartók, az ambófalak és a keresztelőmedence szintén Vácon kitermelt hárshegyi homokkőből készül, helyenként carrarai márvány betétezéssel. Az egyedi gyertyatartók és keresztek aranyozott sárgaréz tárgyak. Igazán felemelő és korunkban nem szokásos, hogy már a templom tervezése során együtt dolgozhattam a díszítőfestő és üvegművész, ötvösművész, harangöntő és orgonaépítő mesterekkel, akiknek alkotásai meghatározóak lesznek a kész templom látványában és kozmikus üzenetében.”
A május 23-i ünnepségre közel 500 fős vendégsereg gyűlt össze: a meghívott vendégek mellett mind az öt, fentiekben említett és a templomépületet majdan használó közösség tagjai képviseltették magukat. Továbbá jelen voltak a templom tervezője, az építést kivitelező cégek vezetői, a díszítőmunkákat végző művészek és munkatársaik is.
Az ünnepélyt a Premontrei Kóruscsalád, azaz a Premi Cantores Kórus, a Premontrei Kántorátus és a Gödöllői Apátsági Kórus előadása kísérte végig (művészeti vezetők Farkas Domonkos és Kocsis Csaba). A műsorban a templomhoz mint szent helyhez, Szent Ágostonhoz és a premontrei szentekhez kapcsolódó énekek hangzottak el.
Az egybegyűlteket először Balogh Piusz apát köszöntötte, aki elmondta, hogy a templomépítés alapvető célja, hogy a rend tagjai, a helyi egyházközség, valamint a Premontrei Iskolaközpont tanárai, diákjai, öregdiákjai, a Premontrei Óvoda közössége és a premontrei nagycsalád minden tagja méltó módon tudjon részt venni új templomukban a liturgiákon. Megköszönte Magyarország Kormányának támogatását és mindazok munkáját, akik hozzájárultak a templom megépüléséhez.
Az avatóünnepségen beszédet mondott Vécsey László országgyűlési képviselő is, aki kiemelte, hogy a templom a bizonyosságot, biztonságot, békét testesíti meg és sugározza. Célt ad és értékeket közvetít a mai bizonytalan világban is.
A harmadik beszédet Soltész Miklós, miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára mondta. Hangsúlyozta, hogy a kereszténység 2000 éve, a premontrei rend pedig az elmúlt évszázadok viharai, üldöztetései ellenére mindig talpra tudott állni és a fejlődés, megerősödés útjára tudott lépni.
A miniszterhelyettes felolvasta Orbán Viktor üdvözlő levelét, aki személyesen nem tudott jelen lenni az ünnepségen. A miniszterelnök úr is méltatta a premontreiek küzdelmét, töretlen és megtörhetetlen hitét, és Isten áldását kérte lelki
Az ünnepség után lehetőség volt a templomépület bejárására, meg lehetett tekinteni az altemplomot, a keresztelőkápolnát, szét lehetett nézni a karzatról, de még a tornyokba is fel lehetett menni.
Köszönjük mindenkinek, aki tervezőmunkájával, koordinációjával, két kezével vagy imádságaival, anyagi támogatásával és adományaival hozzájárult e templom felépüléséhez. Isten fizesse meg nekik sokszorosan! Hálát adunk, hogy ami száz éve csak terv maradt, az mára valósággá válhatott. Kérjük Istent, hogy mindenkinek, aki ebbe a templomba majd betér, legyen ez valóban kapuja a mennynek és helye az imádságnak.
A templomszentelés liturgiájára későbbi, előre láthatóan őszi időpontban kerül majd sor, természetesen időben hirdetni fogjuk.
Források:
Zobay Nagy László: Az épület in.: Tamási Gábor (szerk.): Hic Domus Dei – Egy apátsági templom építése képekben. Gödöllői Premontrei Apátság, 2024.
Szöveg: Szakmány Csaba
Fényképek: fotó: ODPictures Art Studio LTD
