Premontrei Vándorkiállítás Gödöllőn

Március 15. óta látható Gödöllő város főterén a premontrei vándorkiállítás. Az ötből négy kétoldalas tabló Szent Norbert korabeli egyházi és társadalmi szerepvállalásait kapcsolja össze a premontrei rend mostani tevékenységeivel. Mai premontrei atyák és nővérek mutatják be Szent Norbert karizmáit. Az alábbiakban részleteket közlünk a tablók szövegeiből.

Norbert, a megtérés példaképe

Az ifjú Norbert Vreden felé lovagolva nyári zivatarba került. Egy villám Norbert elé sújtott le. A ló a földre dobta Norbertet, aki halálfélelmében így kiáltott: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?” Ekkor, mint belső hang, a zsoltárvers jutott az eszébe: „Fordulj el a rossztól és a jót cselekedd!” Magához tért, visszafordult és kezdett lelkében is új életet élni.

Norbert, a vándorprédikátor

Megtérése után Norbert szerette volna az Örömhírt továbbadni. Sokat vándorolt, útjai során minden szentmisén beszédet mondott. Megbízás nélküli prédikálása miatt azonban többen támadták. Hosszú zarándokútjai és belső vívódásai után végül II. Gelasius pápától megkapta az engedélyt, hogy mindenütt szabadon prédikálhasson.

Norbert, a kétkezi munka tisztelője

Norbert szerzetesi közössége Prémontré elhagyatott völgyében telepedett le. Az ott lévő romos kápolna újjáépítését maguk végezték, és a megélhetéshez szükséges javakat is saját kezük munkájával teremtették meg. A kétkezi munka kisebb mértékben, de később is része maradt életüknek. Szőlőműveléssel is foglalkoztak, különösen a francia és a magyar kolostorok környezetében.

Norbert, az ünnepélyes liturgia őrizője

A Prémontré elhagyatott völgyében megtalált, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt kápolnában Norbert egy keresztlátomást kapott Istentől. Fehér ruhás emberek nagy seregét látta, akik énekelve, kereszttel, gyertyatartókkal és tömjénnel vonultak a világ négy égtája felől a keresztre feszített Krisztus lábaihoz.

Norbert, az Oltáriszentség szentje

1122-ben Norbertet Antwerpenbe hívták, ahol akkoriban virágzott az alapítójáról tanchelmitáknak nevezett szekta. A szekta tagjai elutasították az Oltáriszentséget. Látványos fellépésük és szabadosságuk miatt sok követőjük akadt. Norbert és társainak térítő munkája hatására az emberek visszavitték az ellopott kelyheket és az ostyákat a templomokba.

Norbert, az Oltáriszentség védelmezője

Pappá szentelését követően Norbert erős hitének és napi munkájának középpontja volt a szentmise bemutatása és az Oltáriszentség mély tisztelete. Az istentiszteletnél szerzetestársaitól is megkívánta a fegyelmet, az oltárnál a tisztaságot és az ünnepélyességet, a szertartások végzése közben a méltóságteljességet. Naponta, ha tehette kétszer is misézett: reggel és este. A szentáldozás után szeretett prédikálni, mikor isteni erő töltötte el.

Norbert, a szegények pártfogója

A premontrei kolostor alapítása után Norbert vendégszállást építtetett a Szent János-kapunál és átadta a vezetést Boldog Ricoverának, az első premontrei nővérnek. Különösen a vendégszeretetet és a szegények iránti jótékonyságot hangsúlyozta. Azt mondta, hogy a kolostor, amely a közösségen belüli hibák megjavításával és a szegények befogadásával komolyan törődik, és amelyben a liturgiát tiszta szívvel ünneplik, Isten áldását fogja tapasztalni.

Norbert, a béke apostola

Egy legenda szerint Szent Norbert halála napján az egyik testvér Prémontré-ben látta az elhunytat. Fehér ruhában, olajággal a kezében sétált a kolostorudvaron, majd így szólt megrendült testvéreihez: „A paradicsomból küldtek, ahonnét ezt a virágzó olajágat hoztam. Sietek, hogy elültessem szegénységem helyén, Prémontré-ben!” Norbert egész életében a béke megteremtésére törekedett, és számos esetben sikerült neki kiegyezést és kiengesztelődést elérni.