* Budapest, 1921. dec. 23.
† Budapest, 1979. máj. 25.
A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szt. Norbert (Reál)gimnáziumában érettségizett (1941). Belépett a rendbe (1941. aug. 15.), ünnepélyes fogadalmat tett (1942. szept. 15.), áldozópappá szentelték (1947. márc. 25.).
A Jászóvári Prépostság Hittudományi Főiskoláján hittanári (1946), a Pázmány Péter (1950-től Eötvös Loránd) Tudományegyetemen földrajz–természetismeret–kémia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (1950; oklevelének kelte: 1951. júl. 27.). Szakvizsgái: vállalati műszaki könyvtáros (bizonyítványának kelte: 1955), szabadalmi ügyvivő (1960-tól), általános iparjogvédelmi szakértő (1960-tól).
A ferences rendi fenntartású esztergomi 115. sz. Általános Gimnázium tanára (1950. szept. 1.–1954. szept. 1.), a budapesti Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (EGYT) szakmunkása, majd könyvtárosa, kutató vegyészmérnöke, szabadalmi ügyvivője, az Iparjogvédelmi Osztály vezetője (1954. okt. 7-étől haláláig).
1958-ban bekapcsolódott az EGYT laboratóriumaiban folyó, az új gyógyszerekkel és a meglévőkkel összefüggő gyártástechnológiák kutatásába, valamint a szabadalomképes szintetikus szerveskémiai és gyógyszer-technológiai eljárások/megoldások kidolgozásába. Utóbbiak közül 1964-ig öt ilyenben vett részt.