Fényi Ottó József

“Akkor a tanultak ragyogni fognak,
mint az égboltozat fénye,
s akik igazságra oktattak sokakat,
tündökölnek örökkön örökké…”
(Dániel 12, 3)

A gyászoló család, a Gödöllői Premontrei Perjelség, a Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesülete és Gödöllő Város Önkormányzata nevében mély fájdalommal, de a Gondviselő akaratában megnyugodva és az örök élet reményében jelentjük, hogy

FÉNYI OTTÓ O.Praem.

rendi közösségünk volt kormányzó perjele, a Szent Norbert Gimnázium nyugalmazott igazgatója, a Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, Gödöllő város díszpolgára életének 86. évében 2002. március 6-án Pannonhalmán elhunyt.

Rendi testvérünk 1917. január 6-án született Koskócon (Felvidék). 1934. szeptember 8-án lépett be a Premontrei Kanonokrend Jászóvári Prépostságába, Gödöllőn öltötte magára premontrei szerzetesek fehér ruháját. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Gödöllőn, Budapesten, Innsbruckban és Einsiedelnben végezte. Örökfogadalmát a visszatért Jászóvárott tette le 1939. augusztus 28-án, és ugyanott szentelte pappá Madarász István kassai püspök szeptember 7-én.

Ezután a Gödöllői Szent Norbert Gimnázium tanára és cserkészparancsnoka volt egészen az iskola 1948-ban történt államosításáig. A szétszóratás idején néhány hónapos felsőgödi lelkipásztori munka után évekig fizikai munkával kereste kenyerét, mint lakatos. A 60-as évektől kezdve pedig tudományos napszámosként levéltári kutatómunkát folytatott a Székesfehérvári Püspökség és a Mezőgazdasági Múzeum számára. Mindeközben fokozatosan magára vette a szétszóratásban élő idősebb rendi testvérek gondjait. 1964-ben utolsó prépostunk, Gerinczy Pál delegálta a közösség irányítására, 1974-től pedig a Magyarországon élő rendtagok adminisztrátora lett. Az egyházüldöző állam meghiúsította nagy tervét, a romos zsámbéki prépostsági templom helyreállítását, de helyette “élő kövekből” felépítette a titokban működő zsámbéki premontrei közösséget, a rend továbbélésének zálogát. Atyai szigorral és nagy szeretettel adta át a rendi tradíciókat a titokban fogadalmat tett fiatalabb rendi testvéreinek.

A Gödöllői Premontrei Perjelség hivatalos újraindulásakor, 1990. február 5-én ő lett rendi közösségünk kormányzó perjele, ezt a tisztségét 1997. január 6-ig töltötte be. Vezetésével nyilvánosan is elkezdődött rendi közösségünk élete Gödöllőn és Zsámbékon. Gödöllőn rendházat és templomot épített. 1992. szeptemberétől újra alapította a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnáziumot, irányította az iskolaépületek építését, átalakítását, és ő volt az intézmény első igazgatója 1997-ig. Alapító tevékenységét a világi hatóságok is méltányolták: 1993‑ban a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki, 1997-ben pedig Gödöllő városának díszpolgára lett. Megalapításától fáradhatatlan szervezője volt a Premontrei Öregdiákok Egyesületének, mint annak elnöke. – Utolsó hónapjaiban súlyos betegséget bocsátott rá az Úr, és sok fájdalom, kemény szenvedés közepette hívta magához a Teremtő a Pannonhalmi Főmonostorban, ahol utolsó napjaiban a bencés atyák szeretettel fogadták.

Temetése 2002. március 14-én, csütörtökön volt Gödöllőn.

REQUIEM AETERNAM DONA EI DOMINE, ET LUX PERPETUA LUCEAT EI!